japán metszetek

Céllul tüztem ki hogy a számomra oly kedves japán fametszeteket akvarellbe ültessem át.ezt a folyamatot mutatom be .

2017.02.06

Ginza

Ginza

A Ginza említése manapság egyet jelent a luxussal. Azonban kevesen tudják, hogy nekünk magyaroknak is van egy Ginzánk, pontosabban Ginza-pusztánk. Alcsút mellett található a Váli völgyben. Eredeti neve Khenza, Gejza (Géza). A mi Ginzánk neve lehet, hogy nem olyan fényesen ragyog, mint a japáné, de nekünk azért igen kedves, mivel a Kossuth-díjas festőművészünk, Kokas Ignác (1926-2009) ihlető tája volt. Számos festményén örökítette meg Ginza-pusztát. Visszatérve a japán Ginzára, mai helyén mocsár volt, valamikor a XVI.sz. -ban töltötték fel a területet. Nevét az ott működő pénzverdéről kapta. Fejlődését sajátságos módon egy pusztító tűzvésznek köszönheti. 1872-ben tűzvész semmisítette meg majd az egész területet. A Meidzsi kormánynak pont kapóra jött Ginza pusztulása. Nagyszabású modernizációs építkezések kezdődtek ebben az időszakban, és a lerombolódott terület alkalmas terepül szolgált egy új, korszerű városnegyed kialakítására. A negyed megtervezésével egy ír építészt bíztak meg, Thomas Waterst (1842-1898). A tervező a területet angol mintára közművesítette, majd két és három szintes vörös téglás házakat építtetett. A japánok azonban nem nagyon tudtak megbarátkozni az új épületekkel, számukra nem volt elég otthonos a hely. Lassan a lakások kiszorultak a területről és helyüket átvették a különböző szolgáltató jellegű üzletek. Ebben az időben vált divatos helyé Ginza. Szerettek idejárni a japánok, korzózni az üzleteik előtt. Fejlődését egy újabb katasztrófa akasztotta meg 1923-ban. Azonban a földrengés sem tudta már megakadályozni töretlen fellendülését, amely még ma is tart. Nézzük hát meg Ginzát éjszakai megvilágításban, talán így a legvarázslatosabb. Érdemes külön megemlíteni a negyed épületeit, mivel ezek a védjegyeik is egyben. Fujiya, Sony bemutató terem, Hermes, Armani, Dior, Wakó áruház, Mitsukoshi áruház, Chanel üzletház, Yamaha üzletház, Swatch üzletház, Ginza Graphic Gallery, Luis Vuitton üzletház, Matsuya áruház. Mark Dytham építész mondta „Ginzán sétálni olyan, mintha egy színes divatmagazin lapjain járnánk, ahol az épületek a hirdetések”

2017.01.16

Az Ertugrul története

A XIX.sz. második felében Japán és az Oszmán Birodalom között közeledés volt megfigyelhető.
A közeledést jól szolgálta a két ország között a kölcsönös látogatások, és a magasrangú kitüntetések adományozása. Japán 1887-ben a Nagy Krizantém Rendet adományozta II.Abdul-Hamid Oszmán szultánnak. Ezt viszonozta a török hatalom a japán császárnak 1890-ben, amikor az Oszmán birodalom legmagasabb kitüntetésével tüntette ki. A kitüntetést egy magasrangú delegáció vitte el japánba az Ertugrul fregatt fedélzetén. Az Ertugrul története, sajnálatos katasztrófája, különös módon hozzájárult a török-japán kapcsolatok elmélyüléséhez.
A fregattot 1863-ban bocsátották vízre. 1864-65-ben Angliában gőzgéppel és elektromos technikával látták el. A hajóval kezdetektől sok baj adódott. Isztambulból 1889. július 14-én indult útnak 600 fős legénységgel. Már a Szuezi-csatorna területén elkezdődtek a gondok. A Keserű-tó területén partra futott, amikor megsérült a hajóorr, és a hajótengely is. A javítások után útját az Indiai-Óceánon folytatva víz szivárgást észlelt a legénység. Javítására Szingapúrban volt lehetőségük. A sok nehézség ellenére az Ertugrul 1890 június 7-én 11 hónapos út után megérkezett Jokohamába. Három hónapos japán tartózkodás után 1890 szeptember 15-én indult vissza a török hajó Konstantinápolyba.
A legénységből 12 fő a japán tartózkodásuk alatt huny el különböző betegségekben. A hajó kedvező időjárási körülmények között indult el, de mint oly sokszor, most is a tájfun szólt közbe, megzavarva az utazók életét. A hajó viharba került, a 40 méter magas árbóc eltörött. A gőzgép még működött és a viharban hánykolódó hajót még úgy ahogy tudták kormányozni, de amikor egy vízbetörés következtében a kazán is leállt, a legénység sorsa megpecsételődött. Tehetetlenül sodródott az Oshima-sziget keleti partjainál sorakozó éles sziklák között. Utolsó kétségbeesésükben megpróbálták a horgonyt ledobni, de ez sem segített már rajtuk. A sziklának ütköző fregatt elsüllyedt, hullámsírba vetve 553 tengerészt, köztük a hajó parancsnokát, Ali Oszmán pasát is. A japánok 1891-ben temetőt létesítettek Kushimotónál, és emlékművet emeltek a halottak tiszteletére. 1974-től múzeumban is megismerheti az idelátogató a hajókatasztrófa történetét. A két kormány öt évente közös megemlékezést tart Kushimotónál.

2016.12.29

Japán Újév

Az újévet megelőzi decemberben egy fontos megtisztulási folyamat. Úgy gondolják a japánok, hogy az újesztendőbe csak tiszta lélekkel lehet átlépni. Ilyenkor nem csak a lelküket tisztítják meg, hanem a lakásaikat, házaikat, munkahelyüket is alaposan kitakarítják. December 31. estétől január 3.-án estig lehet imádkozni a szerencse istenekhez. Ez az időszak munkaszünet japánban. Szinte minden zárva van. A legtöbben a hét szerencse istenhez imádkoznak ilyenkor (Fukurokuju, Hotei, Jurojin, Daikoku, Ebisu, Bishamonten, Benzaiten).
A szerencse istenekhez köthető az egészség, az anyagi jólét, harmónia, boldogság. Az ő feladatuk, hogy a hozzáforduló híveknek szerencsét, boldogságot nyújtsanak.
Az újévi istenek csak hét napig vannak a földön, ilyenkor a fenyvesekben bújnak el. Ahhoz, hogy előcsalogassák az isteneket, az emberek fenyőből és bambuszból készült díszeket raknak a házuk elé. A bambusz az embert- földet-eget jelképezi, ezért hármat raknak le belőle. A fenyő az istenek rejtekhelyét szimbolizálja. Miután elmúlt január 7.-e, és az istenek újra az égbe szálltak, a díszeket a szentélyekbe viszik, és ott elégetik. Az éjfélt megelőzően 108-szor kondul meg a buddhista szentélyekben a harang. A harangszó a 108 földi vágyat szimbolizálja, amelyek megakadályozzák az embert a megvilágosodásban.
Hat főbűnt tartanak számon a japánok:
1. Mohóság
2. Butaság
3. Harag
4. Könnyelműség
5. Határozatlanság
6. Irigység
A harangszó elűzi az emberi bűnöket, és így mindenki tiszta lélekkel indulhat az újévbe.

2016.11.30

Busido

A busido a japán kultúra alapeszménye. A szó jelentése: harcos-lovag út.
Azokat az íratlan szabályokat jelenti, amelyeket a szamurájoknak be kellett tartaniuk a mindennapi életben, cselekedeteikben.

A busido hét erénye:
1.SEIGI:  egyenes jellem, őszinteség, igazságosság
2.YUKI:  bátorság, kitartás
3.JIN: jóindulat, együttérzés, könyörületesség
4.REIGI: udvariasság, tisztelet
5.MAKOTO: igazmondás, őszinteség
6.MEIYO: becsület, tisztelet, dicsősség
7.CHUGI: a hűség kötelme, kötelesség, lojalitás, rajongás és hűség.
A busido csak fegyveres nemesekre vonatkozott. A szamuráj cím öröklődött, de el is lehetett veszíteni, ha valaki nem a busido szellemének megfelelően élt.
Eredete:
1. Zen- Buddhizmus: nyugodt, beletörődő életfelfogás, az élet és a halál derűs szemlélése.
2. Sintoizmus: hűség a feljebbvalóink iránt, az ősök tisztelete, a császári család tisztelete.
3. Konfucianizmus: hűség az őseink iránt, gyermeki kötelesség a szüleink, urunk, testvérünk, barátunk iránt.
GIRI =KÖTELESSÉG. Az a motivációs erő, mely vezérli a szamurájt (vagy a japán embert), és helyes megfontolásra vezérli.
A japánok csak igen ritkán mutatják ki őszintén érzéseiket. Féken tartják indulataikat, mert úgy vélik, azok megzavarhatják belső békéjüket. Bánatukkal, fájdalmukkal nem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját. A busido szellemében elfojtják érzéseiket, nehogy azok megzavarják gondolataikat. A bánatos ember mosolyával belső indulatait akarja lecsillapítani.
A busido tovább él a japán emberekben, a hűség és a kötelességtudat az egyik legfontosabb erénynek számít ma is.

2016.11.08

Kabuki

A

A kabuki az Edo-korban, az 1600-as évek elején alakult ki.
Okoni színésznő alkotta meg Kyotóban. A szó jelentése: Ka=ének, bu=tánc, ki= ügyesség. Eredetileg a kabuku szóból származik, melynek jelentése: elhajolni, eltérni a megszokottól, szokatlan előadásmód.
Az Edo kori lázadó fiatalság, akik a megszokottól el akartak térni, kabuki mononak, vagyis kabuki alakoknak nevezték el magukat. A kabuki előzménye a Bunraku.
Három fő típusa van a kabukinak:

1. Soszagoto: tánc

2. Dzsidaimono: történelmi játékok

3. Szevamono: közéleti hétköznapok történetei

A Kabuki Odori, kabuki tánc egyre népszerűbb lett idővel az országban, egyre többen táncolták. Azonban a fürdőházakban szolgáló lányok tánca egyre inkább az erotikus tánc felé tolódott el. A sógunátus ezt tapasztalva megtiltotta, hogy a kabukit nők játsszák. 1629 után a kabukit már csak férfiak játsszák. A női szerepeket jóképű fiatal fiúk vették át (vakusuk). Az Edo kor szigorú erkölcse azonban a szép fiúk által előadott kabukit is rossz szemmel nézte, és 1652-ben ezt is betiltotta.
A kabuki mégis fennmaradt. A fiatal fiúk haját elől leborotválták, így jött létre a férfi kabuki, a Jaro –kabuki. Fő jellemző szereptípusai:

1.Főszereplő: Tutsijaku

2.Groteszk szerep: Dolaxjata

3.Öregember szerepe: Ojagi-gata

4.Gyermek szerep: Kojaku

5.Idősasszony szerepe:  Kvasa-gata

6.Hősszerelmes szerepe: Vakasu-gata.

Karakter típusok:

1.Jó fiú: Tacsijaku

2.Erős, nyughatatlan karakter: Aragoto

3.Kedves, gyengéd férfi:  Vagoto

4.Bölcs öregember típusa:  Dzsicugoto

5.Komikus szerep:  Dokegata

6.Fiatal fiú: Vakasugata.

A kabukit az ének és a tánc művészetének is mondhatjuk. A színdarabot hangszeres kísérettel adják elő. A hangszerek: furulya, dob, shamisen. A zenészek és énekesek nem elkülönülve helyezkednek el, hanem a színpadon a szereplőkkel együtt láthatóak. A zenészeket nem irányítja karmester, azok a színész mozdulatait követik. A színész maga a karmester, mozgását figyelve a zene követi a drámai cselekményt. A kabuki jelenetekre oszlik, melyeket monológok (tsurane), és rögtönzések (sutezerifu) tarkítanak. Időnként a szereplők kimerevített pózban maradnak, ez a mie. A mie, a drámai feszültség csúcspontját jelzi, a karakter érzelmei egy pózba sűrűsödnek. A tánc fontos része az előadásnak, sokszor akrobatikus elemeket is használnak. A szereplők az előadás során nagyon sokszor átöltöznek (van olyan szerep, melyben akár kilencszer is).
Az Edo korban már társulatok is léteztek. Kialakultak a drámai műfajok:

1. Történelmi dráma: Yidamono

2. Balett dráma: Sozagoto

3. Fantasztikus dráma: Aragoto

4. Társadalmi dráma: Seva

A legjelesebb színpadi szerző Csikamacu Monzaemon (1653-1725), japán drámaíró, bunraku- és kabuki-darabok írója. Legtöbb műve úgynevezett páros szerelmi öngyilkosságokról szól.
Az Edo korban létrejönnek a nagyon népszerű szamuráj drámák is, melyek a bushidóból táplálkoznak. A színdarabokban a szamurájok drámai konfliktusait dolgozzák fel, a hűbéres önfeláldozása uráért, a megsértett szamuráj bosszúja, a feltétlen hűség, a becsület mindenek felett, az indulatokból fakadó gesztusok megfékezése. A XIX. sz.-ig a lovagi hősi drámák uralták a kabukit.
Az 1700-as években a színészek már külön társadalmi osztályt alkottak. Létrejöttek a nagy színész családok. Isakava Danjwo, Matsumoto Kosiro.
A XIX. sz. végére mindinkább realisztikussá váló kabukiban sokszor már az obszcenitásig fajultak az előadások. A század végére azonban, Isakava Dunjuro színész hathatós segítségével, visszatértek a színjátszás alapjaihoz, felelevenítve az ősi hagyományokat. Az európai színjátszás szöveg centrikusságával ellentétes a kabuki. A japán színjátszásban a mozgás, ének, zene, szöveg egy egységet alkot. A valóságon alapuló, de azon túlmutató, sajátos jelrendszerrel rendelkező színpadi világot hoznak létre ezáltal.

2016.10.28

A KELETI FÉLTEKÉN

Ha japán fametszetről beszélünk Magyarországon, mindenféleképpen meg kell említeni Gróf Vay Péter nevét. 1863 szeptember  26-án született Gyónban, a mai Dabason. Tanulmányait Rómában végezte. Már 1898 előtt felfigyelt Vayra XIII. Leó pápa, aki diplomáciai feladatokkal bízta meg. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Apát lett, majd pápai protonotárius. Négyszer járt japánban. Először 1902-1903-ban. Másodszor 1906-ban. Harmadik útja során megbízást kapott Gróf Apponyi Albert Vallás és Közoktatási Minisztertől, hogy 20 ezer korona költségkerettel japánban műtárgyakat vásároljon. 1908-ban hazaérkezve 2500 darabos japán gyűjtemény hozott létre, melynek része 1200 fametszet is. A fametszetek közel fele az Utagawa-iskolához tartozó mesterektől származik. Az első kiállítás az anyagból 1908-ban, majd 1910-ben a Szépművészeti Múzeumban volt. Vay nevéhez fűződik az első magyar nyelven írt, japán művészettel foglalkozó írás is. A Kelet művészete és műízlése 1908-ban jelent meg. Negyedik útja 1914-ben volt. Ezt követően visszavonult a közélettől, és Assisiben telepedett le. 1948-ban halt meg. Az érdeklődők számára gyűjteményének darabjai, ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban találhatóak meg.

2016.10.18

Kami

A Nyugat folyóiratban jelent meg 1936.11. számában. Szerzője Thein Alfréd, címe a japán irodalom útja a szimbólumok pszichológiája. Ebből idéznék egy rövid részt.
„A nyugati ember egyénesített jellemformában keresi saját személyiségének magyarázatát. A japán egy konkrét személlyel azonosítja önmagát. Hirosige a tizenkilencedik század első felében híres festő volt, aki a színes nyomatok százaiban rögzítette meg a japán táj sokárnyalatú hangulatát. Nem az egyént tisztelik benne, hanem a szimbólummá szublimálódott művészt, aki eggyé válik a természettel, visszatér a Napistennő által teremtett élő világ anyaölébe és útjának minden állomását, tónusát, fényét naplószerű víziókban örökíti meg.  Pillanatnyi benyomásokat ragad meg és izolálja azt a természeti tüneményt, amelyre figyelme irányul. A jelenségek izolálása jellegzetes a japán esztétikai elképzelésben: ugyanez az elv jut érvényre a táncjáték statikus mozdulataiban. És ugyanez az elv uralkodik a hai-kai költészet háromsoros hangulatképeiben. Néhány szótag megszünteti az élet és a művészet kettőségét. A Szóképnek az a feladata, hogy a kifejezés mögötti hangulat-tartamra koncentrálja a figyelmet. Minden csak sejtetés, illúzió: önmagába a hai-kai nagyon egyszerűnek, sőt homályosnak tűnik föl. De ha elmélyedünk szimbolikus jelentésében, megérezzük a kifejezés tömörségében a belső hangulatot. A képszerűségnek nincs önálló értéke: csak a tovatűnő ötlet rögzítéséhez szükséges.”
És még egy idézet a család által oly kedvelt orosz írótól. Borisz Akunyin: Gyémántszekér
„A haiku olyan, mint a testi burok, amelyben a láthatatlan, megfoghatatlan lélek van bezárva. A titok az első sor öt (ezt nevezzük kami no ku-nak) és a második sor hét szótagja (ezt a naka no ku) valamint az utóbbi és a harmadik sor öt szótagja (a simo no ku) között van elrejtve. Hogy magyarázzam el neked, hogy megértsed? A jó haiku olyan, mint egy szép nőnek vagy művészien lemeztelenített testrésznek a sziluettje. Egy részlet sokkal izgalmasabb, mint az egész. Egy kifinomult embernek elég meglátnia a szépség keskeny kontúrját a képzelete egy pillanat alatt hozzárajzolja a többit. Sőt még szebbé is változtathatja. Ez mellesleg Puskintól van.”
A haikuval először főiskolás koromban találkoztam Normantas Paulius litván származású fotóművész kiállításán. Már akkor megfogott tömör, szikár fogalmazás módja. Az egyszerűség nem veszteség, hisz általa teljesedhet ki leginkább belső világunk. A mai világ információ özönében egyre nehezebb tömören fogalmazni. A tömörség feltételezi, hogy a lényeget akarjuk megragadni. Azonban ahhoz, hogy a lényeghez eljussunk, sok információt kell feldolgoznunk. Az információkat szelektálni kell, míg végül eljutunk a végső lényegi dologhoz.

2016.10.07

Tokugawa-Meidzsi

1854.március 31.véget ér a bezárkózás időszaka japánban . A Tokugawa korszak lezárulásának ideje. Aláírják az amerikaiak és a japánok a békéről és barátságról szóló egyezményt. A szigetország nyit, (bár nem teljesen önszántából), a külföldi érdekeltségek pár év alatt beáramlanak a gazdaságukba. Vajon mi vezethetett a bezárkózáshoz, és miért kellett nyitniuk?
Japán a Tokugawák hatalomra jutása után elzárkózott a külvilág elől. Egyedül Nagaszaki kikötője közelében egy kis szigeten engedélyezte a hollandoknak a kereskedést. Megtiltották a lakosság számára a szigetek elhagyását, és a szigetre sem érkezhetett senki. Minden 1543-ban kezdődött, amikor is a portugálok megjelentek Japánban. Kis idő múlva követték őket a spanyolok is 1592-ben. A bonyodalmakat az idegenekkel az okozta, hogy nem csak kereskedni akartak, hanem a keresztény hitet is elkezdték terjeszteni. Legfőbb hittérítő Xavéri Szent Ferenc volt. 1549-től 1551-ig működött japánban. Eleinte szövetségeseket láttak a hittérítőkben, a buddhista szekták elleni harcban. 1580-ban 150 ezer keresztény élt Japánban, pár évtized alatt számuk megkétszereződött. A gondok akkor kezdődtek, amikor a buddhista papság a misszionáriusok ellen kezdett fordulni. Az ellentétek legfőbb oka azonban az volt, hogy egy keresztény hitre tért daimjó az uralkodó ellen szervezett összeesküvést. 1598-ban betiltották a kereszténységet, és üldözni kezdték híveiket. 1613-ban minden jezsuitát kitiltottak az országból. 1867-ig vallásigazolást vezettek be, ami azt jelentette, hogy minden japán alattvalónak regisztrálnia kellett magát egy buddhista szerzetes-rendnél. 1616-ban a külföldiek csak két kikötőt használhattak Hiradot, és Nagaszakit.
1639 a tényleges bezárkózás ideje. Ekkor tiltották ki a portugálokat japánból. A végső lépéshez az 1640-ben Európában felállított inkvizíció vezetett, melynek hatására a titkos keresztények és a japánba csempészett jezsuiták ellen fordultak.
A Nyugati világ ipari fejlődése, és vele párhuzamosan a fegyverzetük modernizálása, terjeszkedő politikája 1853-ban kikényszerítette Japán nyitását. Az első lépést az Egyesült Államok tette meg. 1853-ban néhány hadihajó jelent meg a tokiói kikötőben, és tárgyalásokat kezdeményezett az ország vezetőivel. Némi hezitálás után a fekete hajók meggyőzték a japánokat a tárgyalásokról. Ezek következménye az lett, hogy először Amerika, majd később a többi nyugati hatalom is bejelentkezett japán gazdasági megszállására. A gyarmatosítók térnyerése 1868-ra a sógunátus bukását, és a Medzsi-restaurációt, egy a császár nevében kormányzott, nyugati mintájú rendszer kialakulását eredményezte.

2016.09.28

Szavak kertje

Az ember lelkében valahol, egy szobában, ott lapul a melankólia is. Az elvágyódás vágya, ott van egy dobozban, gondosan elrendezve. A dobozban képek vannak, szép celofáncsomagolásban. A celofán azért kell, hogy a képek nehogy megsérüljenek, mindig a legragyogóbb színükben pompázhassanak. Néha előfordul, hogy némelyik kép kicsit meggyűrődik, főleg akkor, ha gondos őrzője túl gyakran nézegeti azt a bizonyos emléket. Ilyenkor szamárfülessé válhat a féltve őrzött kincs, és még egy két gyűrődés is keletkezhet rajta. Most lássuk, milyen csodákat rejt ez a doboz.
Itt van az első kép. Egy esőáztatta kertet látunk. Dús vegetáció. Egyenletesen esik, ragyogó tisztává változtat mindent víz. Az eső kapcsolatot teremt az égiekkel, felszabadító, könnyű érzés fogja el a szemlélőt a kép láttán. Várakozással teli a hangulata, lelkesítő érzés járja át. Az ég és a föld harmonikusan eggyé olvad.
Második kép. Az eső sűrű cseppekben verődik az ablaküveg síkjának. Hangja monoton, egyenletes. Mintha egy zen buddhista szertartáson vennénk részt, olyan az egész, ha csak a hangokat hallanánk. A cseppek hosszan, vargabetűket leírva érkeznek végállomásukhoz az ablakpárkányra. Útjuk során furcsa alakzatokat rajzolnak az üvegre. Szétválnak, majd újra találkoznak. Minduntalan egy új remekmű születik.
Harmadik kép. Kerti pergola padja. A pad üres, de mi érezzük, hogy mindez csak egy múló pillanat. Várakozással telve vagyunk. Valaminek történni kell, hisz a padok nem lehetnek magányosak. Sorsuk, hogy a kóbor lelkeknek menedéket biztosítsanak. Amikor a lélek megtalálja menedékét, gyakran rátalálhat a lélektársára is. Az üresség lehetőség, hogy kitöltsük mindazt az űrt, ami körbevesz minket. Mint amikor úszunk. Körülvesz egy sejtelmes anyag, és mi feloldódunk benne.

2016.09.17

A Hold kegyeltjei

Hű társunk, ez a kiismerhetetlen, kétarcú égitest. Megmagyarázhatatlan vonzalommal kötődünk hozzája . A japánok számára az őszi telihold a lelki felszabadulás örömteli ünnepe. Ilyenkor a család összegyűlik, együtt örülnek e páratlan jelenségnek.
Számomra ezt az ünnepet a Bambuszhercegnő története szimbolizálja a legjobban. Volt egyszer egy öregember, aki bambuszvágásból élt. Egy este hazafelé tartott, amikor a bambuszerdő mélyén valami fényre lett figyelmes. Közelebb ment, hogy megnézze magának. Ahogy óvatosan félrehúzta a bambuszokat, egy aprócska kicsi-pici leánykát talált… Az emberek, amikor tudomást szereztek arról, hogy Bambuszhercegnő milyen szép, özönlöttek az öregember házához, abban reménykedve, hogy legalább egy pillantást vethetnek a lányra. A kíváncsi látogatók között volt öt herceg is. Mind az öt úgy döntött megkéri a hercegnő kezét. A Bambuszhercegnő azonban egyikhez sem akart menni, ezért mindegyiktől valami lehetetlent kért. Az elsőtől, hogy hozza el neki Buddha edényét, amelyből ivott. A másodiktól, hogy hozzon egy aranyágat a lebegő hegy oldaláról. A harmadiktól, hogy hozzon egy olyan mellényt, melyet a tűzpatkányok bőréből készítettek. A negyediktől, hogy hozzon egy rejtett kagylót a fecskefészekből. Az ötödiktől, hogy hozza el a tengeri sárkány nyakékéből a drágakövet…. Teltek múltak az évek. Bambuszhercegnő gondját viselte idős szüleinek, akik csak ekkor értették meg, a lányuk miért kért lehetetlent az öt hercegtől. Bambuszhercegnő a szülei mellett szeretett volna maradni. Amikor húsz esztendős lett, hirtelen meghalt az anyja. Bambuszhercegnő bánatos lett, esténként főleg teliholdkor kiosont a házból és a ligetben sírdogált. Az öregember megkérdezte tőle miért oly bánatos? A lány elmondta, hogy hamarosan el kell válnia tőle, mert az ő igazi otthona a Hold. Azért küldték ide a földre, hogy gondjukat viselje. A következő teliholdkor érte jönnek, és akkor mennie kell. Az öregember igen elkeseredett és a császárhoz fordult segítségért. A császár katonákat állíttatott a lány mellé. Azonban amikor a Hold kikerekedett és ezüstös fényben úszott, az öreg megértette, nem tehet semmit, hisz hamarosan neki is meg kell válnia a földi élettől. Megköszönte a hercegnőnek, hogy boldoggá tette életét, lehunyta szemét és meghalt. A Holdból ekkor összefonódó fénysugarak érkeztek le a Földre. A hercegnő ekkor kiitta a feledés vizével telt poharat, és elindult, hogy visszatérjen eredeti otthonába… Életünk során törekedjünk boldoggá tenni embertársaink életét, ne érdekből, ne számításból. Csak azért, mert ez így helyes. Ha a Holdra felnézünk, jusson eszünkbe a Bambuszhercegnő története is ezután.